A tartalommarketing a sikeres marketing eredmények eléréséhez vezető út elengedhetetlen része. A helyesen végzett tartalomgyártás erősíti a márkát, növeli az ismertséget és elősegíti a potenciális ügyfelek elérését. Ugyanakkor, amennyiben nem vagyunk tisztában a megfelelő kommunikációs stratégiákkal és tevékenységekkel, többet ártunk a márkánknak, mint amennyi hasznot termelünk.

Cikkemben 12 márkaromboló tartalommarketing hibát gyűjtöttem össze, amelyeket sajnos 2022-ben még mindig sok cég épít be a kommunikációjába.

1. Nem követjük a tartalommarketing 80/20 szabályát

A Pareto-elvet a marketing különböző területein, így a tartalomgyártás esetében is fontos szem előtt tartani. Ez annyit tesz, hogy bejegyzéseink 80%-át összpontosítsuk követőink tájékoztatására és szórakoztatására, míg 20%-a szóljon csak a vállalkozásunkról.

Az arányok nem kőbevésett szabályok, ezért azt nyugodtan módosíthatjuk közönségünk elhivatottságához és érdeklődéséhez igazodva.

2. Felülünk a doomscrolling vonatra

Először is tisztázzuk a doomscrolling fogalmát. Ezt a kifejezést az elmúlt évek történései hozták magukkal, és a negatív hangvételű és tartalmú hírek végtelenségig történő olvasását takarja okoseszközeinken.

A koronavírus-járvány óta terjedt el széles körben a fogalom és egyre nagyobb hangsúlyt kap a médiában. Ez annak köszönhető, hogy emberi természetünkből adódóan egy szörnyű tragédiáról vagy jelenségről szóló hír fokozott figyelmet vált ki belőlünk, így az azokról írt tartalmak esetében növekszik az érdeklődésünk.

A negatív üzenetek tehát több emberhez jutnak el, virálisabbá válnak, mégsem jó koncepció erre alapozni a kommunikációnkat. Amennyiben megoldást kínálunk a problémára, akkor az egy sikeres marketing fogás lehet, viszont, ha a negatív felütést negatív zárás követi, a közzétett tartalom márkánk pozícionálására is negatív hatással lesz.

3. Mindenről (is) beszélünk

Az előző szövegrészhez szorosan kapcsolódva érdemes néhány témát a negatív hírekhez hasonlóan mellőzni a tartalomgyártás során. Ilyen például a politikai vagy vallási kérdéskör.

Ezekről csak abban az esetben érdemes beszélni, ha azok szervesen a márkánkhoz kapcsolódnak – de ilyen esetekben is fontos a pontos és kimért megfogalmazás.

4. Rossz a helyesírásunk

Amennyiben azt szeretnénk, hogy komolyan vegyenek bennünket, a helyesírás az élet bármely területén elengedhetetlen fontosságú. Ahhoz, hogy mondandónk érthető és hihető legyen, a rossz nyelvtant és a fogalmazástechnikai problémákat jobb, ha otthon hagyjuk – tartalomgyártóként különösen.

5. Nem vagyunk következetesek

Mindenki találkozott már olyan vállalattal, ahol az egyes bejegyzések nem voltak összhangban egymással. A Facebook és Instagram feedben egymást követték a mémek, a mély gondolatokat boncolgató posztok és a szakmai tartalmak. A hab a tortán pedig a tegezés és a magázódás kusza váltakozása volt.

Egy arculati könyv és kommunikációs terv elkészítése a tartalommarketing alapja. Ezeknek le kell fektetniük az alapelveket, tartalomgyártóként pedig következetesen alkalmazkodni kell hozzájuk. Ne zavarjuk össze a közönségünket! Teremtsünk a márkánknak egységes, érthető hangot!

6. Tárgysor: nem figyelünk rá eléggé

Az e-mail esetében a tartalommarketing alapelvek alkalmazása nemcsak a levél törzsére, de a tárgysorra is értendők. Minél unalmasabb és sablonosabb a tárgymezőbe írt szöveg, annál kisebb a valószínűsége, hogy a címzett megnyitja az e-mailünket.

Érdemes kerülni az olyan tucat kifejezéseket és szavakat, mint az akció, olvasd el, nézd meg stb.. Helyettük figyelemfelkető, egyedi tárgysort érdemes írni, amely segíti az olvasót megérteni, hogy a levelünk mit tartalmaz, miért érdemes megnyitnia.

Az e-maileknél fontos megjegyezni, hogy a tárgyon és a tartalom minőségén túl a levelek időzítése és a mennyisége is lényeges. Az üzeneteket összehangolva, terv szerint beütemezve érdemes kiküldeni a feliratkozóknak.

7. Ugyanazt a tartalmat használjuk minden platformon

Minden közösségi médiának megvan a maga funckiója és stílusa. Míg Instagramra vizuális élményekért lépünk fel, addig például LinkedIn-re szakmai tartalmakért jelentkezünk be.

Ezért is fontos, hogy tartalomgyártóként mindig vegyük figyelembe a különböző platformok céljait és az ott található közönségek érdeklődését.

8. Más tollával ékeskedünk

Mások tartalmainak felhasználása nem ördögtől való dolog, ugyanakkor a forrást nem megjelölni, már az.

Gondoljunk csak bele: felhasználóként találkozunk egy márka olyan saját tartalomként eladott posztjával vagy cikkével, amelyet már korábban egy másik oldal által láttunk. Mit mond ez el a márkáról?

Az eredeti tartalom készítőjének megjelölésével nemcsak elkerülhetőek a jogi kérdések, de a követők szemében is egyértelművé válik, hogy átvett tartalomról van szó, nem pedig elloptunk egy jó ötletet.

Viszont jól vigyázzunk, mit osztunk tovább! A helytelen állításokat tartalmazó poszt ugyanúgy rombolhatja márkánk megítélését, mint a forrás lefelejtése. Mindig ellenőrizzük az eredeti alkotó által közölt tények, fotók és videók valódiságát!

Amennyiben időközben változnak a posztolt, tovább osztott tények, esetleg új információk birtokába jutottunk, úgy mindenképp frissítsük a régebbi tartalmainkat. Ha ez nem lehetséges, akkor töröljük.

9. Nem vagy túl sok hashtaget írunk

A hashtagek alatt azokat a # jel utáni rövid kifejezéseket értjük, amelyeket a különböző platformokon való címkézésre használunk. Lehetővé teszik, hogy egy adott témában mások könnyedén megtalálják a posztunkat, azaz segítenek eljuttatni a célközönségünkhöz az üzenetünket.

A használatuk tehát erősen ajánlott, viszont nem szabad túlzásba esni a mennyiséget illetően. Bár az Instagram 30 db hashtaget engedélyez, a legjobb eredmény érdekében 3–5 címke alkalmazása célszerű. Ezáltal kevésbé tűnik a márka „kétségbeesettnek”, illetve az üzenet olvashatatlannak.

10. Rossz témát választunk

Valószínűleg a legtöbbünkkel előfordult már, hogy egy üzenetet rossz helyre küldtünk el, a címzett személy számára pedig értelmezhetetlen volt a levelünk tartalma. Sajnos ugyanez a helyzet abban az esetben is, ha nem releváns témával kapcsolatban szólunk a célközönségünkhöz.

Ez megtörténhet akkor, amikor egy adott témakör már lerágott csont olvasóink számára –hiszen nincs újdonságtartalma –, vagy akkor is, ha a követőtábor érdeklődésétől eltérő területtel kezdünk el foglalkozni a kommunikációnkban.

Egy poszt vagy cikk megírása előtt mindig tegyük fel a következő kérdéseket:

- Az olvasóközönségem számára értékes ez a tartalom?

- Értéket teremtek a közölt információval?

11. Nem tartjuk szem előtt, hogy mit eszik a Google

Az EAT tartalom, azaz a Google Minőségellenőri Útmutatójában található rövidítés határozza meg a találati listák rangsorolását. Ez annyit tesz, hogy 2014-től az oldalak minősége – ebből kifolyólag pedig a tartalommarketing – egyre jelentősebb szerepet játszik abban, hogy az egyes webhelyek hol helyezkednek el a Google organikus keresési eredményei között.

Tehát fontos, hogy a felhasználók számára érdekes, releváns és szakmai tudásunkról bizonyosságot adó tartalmakat készítsünk.

12. Mindig trendik akarunk lenni

A vírustartalmak gyártása – főleg a közkedvelt videómegosztó platformon, a TikTokon – igen népszerű forgalomnövelő megoldásnak számít. Egy felkapott hangra, zenére készített rövid felvétel vagy egy trendben lévő effekt használata megduplázhatja az elérésünket, azonban ez nem biztos, hogy a hasznunkra válik. Amennyiben a márkához nem kapcsolódik a meglovagolt trend, az megzavarhatja a közönségünket, és ronthatja a márkánk megítélését.

Összegezve tehát a vállalatunk kommunikációjának megtervezése során kulcsfontosságú szerepe van annak, hogy kihez szólunk. Célközönségünk meghatározza mondandónk témáját és formálja megfogalmazásának stílusát.

A jó tartalommarketing az alapvető etikai, nyelvtani és marketing szabályokan túl tehát a közösségre épít, hiszen a bevétel eléréséhez egy jól pozícionált márkára és elhivatott követőtáborra van szükség.

Forrás: https://contentmarketinginstitute.com/articles/digital-content-mistakes-hurt-brand