Karantén mesék – Bogesz edition

Karantén mesék - Bogesz edition - Future Management - Online Marketing Ügynökség
Olvasási idő:

Berti ötlete volt eredetileg a kezdeményezés, amely arról szólt, hogy minden nap végén osszuk meg egymással #napipozitív felkiáltással az adott nap legjobb élményét.
Én a múlt szombati napomat szeretném megosztani veletek, mert a nap teljességében a #légypozitív jegyében telt.

Elsőként egy kis kitekintés

Szombaton volt a napja, hogy március 15-e óta először tettem ki a lábamat a lakásból. (Bizony, így is ki lehet bírni.)

Magamat mindig is inkább extrovertált embernek tartottam, így meglepetten tapasztaltam, hogy ez a 6 nap teljes bezártság nem okozott különösebb gondot – sőt, valójában a mozgáshiány volt az egyetlen negatívum, amit meg tudok említeni, de már ezen is dolgozom. 🙂

Persze sokat számít a napi kapcsolattartás: Tomival, Bertivel és az FM iroda-team-mel gyakoriak a telefonos és videóhívásos egyeztetések, de a messenger csoportunk is napi szinten aktív. A családdal és a barátokkal is egy-két-három naponta beszélünk, különböző platformokon: rövid check-up hívások, vagy hosszabb beszélgetések formájában.

Karantén mesék - Bogesz edition - Future Management - Online Marketing Ügynökség

Apró felfedezések

A szombati kimozdulásnak is egyetlen oka volt: pár apróságot kellett beszerezni itthonra a boltból. Rövid tanakodás után úgy döntöttünk, a jól ismert Árpád tér helyett most a Laktanya utca végén található Coop boltot választjuk – nézzük meg, az milyen címszóval.

Bár ezt az utat korábban is megtettük már, eddig sosem tűnt fel, hogy a házak között az utcában van egy nagy játszótér, kellemes zöldövezettel, ami más időkben a gyerekek és a kutyások mindparadicsoma lehet. Találtunk egy kisebb szolgáltatóházat is, ahol a klasszik lottózó-dohánybolt-zöldséges szentháromság is megtalálható volt. Illetve a Coop, ami a maga pici méreteivel takaros és tiszta, és mindent lehet kapni, ami csak kellhet otthonra – és ami fontosabb, hogy élesztőn kívül minden volt is készleten.

Konklúzió: néha valóban megéri letérni a jól megszokott munkahely-otthon tengelyről, és kisebb kitérőket tenni, hogy jobban megismerjük szűk környezetünket.

Amire amúgy nem lenne idő

A sikeres bevásárlás, és a hideg szél ellenére is kellemes séta után energiától túlcsordulva estem neki eredeti tervemnek: hogy az én drágámnak virslis kiflit süssek.

Legutóbb szilveszterkor szántam rá magam: hiszen az ünnep hagyományos étele a virsli, és falatkányi kiflikbe csomagolva pedig tökéletes partifalat is volt egyben. Marcinak már akkor nagy kedvence lett – én viszont azóta sem sütöttem újra.

Hogy miért?

Egyszerű. Aki sütött már életében kelt tésztát, az tudja, hogy nem kevés macerával jár: összekeverni, majd meggyúrni, keleszteni… aztán pedig kinyújtani, darabolni, megkenni, adagolni, tepsibe be, sütőbe be, sütőből ki, tepsiből ki… aztán elölről. És megint. És megint. Nem érdemes belefogni, ha az embernek nincs néhány órája, amit sietség és kapkodás nélkül rá tud szánni.

Hát ez az, ami most viszont van. Idő és fölös energia is akad bőven. És mindamellett, hogy hasznosan tudom felhasználni a nyakamba szakadt erőforrásokat, nincs annál jobb érzés, mint amikor a kedvesed arcára őszinte, gyermeki mosolyt varázsol az étel, amit te készítettél – neki, szeretettel.

A járulékos nyereség

A bevásárlásnak volt egy plusz oka, amellett, hogy elfogyott a szörp és a tejföl otthon: estére társasjáték-partit terveztünk a barátainkkal.

Na persze szigorúan a #maradjotthon jegyében: videóhívásban. 

Hogy meglegyen a hangulat, bekészültünk: cider, whiskey és rágcsa. Az egyik laptopon élesítve a Honfoglaló, a másikon pedig a videóhívás kilőve a tévére: szinte életnagyságú vizuális élményt biztosítva. Persze a játék egy idő után már inkább a majomkodás irányába ment el, de a lényeg úgyis ez volt: minőségi időt tölteni a barátainkkal. 

Nyilvánvalóan más élmény így, de valahogy mégis annyira jó érzés: tudni azt, hogy az otthonmaradás nem szükségszerűen jelent magányt és elzártságot. Borzasztóan szerencsések vagyunk, hogy minden technikai feltétel adott már ahhoz, hogy távolságot nem ismerve tartsunk kapcsolatot azokkal, akik fontosak számunkra.

Karantén mesék - Bogesz edition - Future Management - Online Marketing Ügynökség

Csak ennyi

Amiket leírtam sokaknak banális, apró semmiségnek tűnhetnek. Én mégis úgy gondolom, a jelenlegi helyzetekben az ilyen apróságba is bele kell kapaszkodni, sőt.

Magamat abszolút félig-teli-pohár-lánynak tartom, így ez számomra nem is olyan nehéz: észrevenni a jót a rossz dolgokban is. Viszont ez az, amire most mindenkinek nagyon nagy szüksége van.

Úgy gondolom, ez a szemlélet tanulható, és tanulandó. Ebben szerettem volna most segíteni egy kicsit. 

Remélem, sikerült. 🙂

v

Kérdésed van? Hozzászólnál?

Vedd fel a kapcsolatot a szerzővel, várjuk az üzenetedet!

Fontos, használható, eladást növelő tippek, trükkök, infók, tanulmányok, arcok.

Iratkozz fel most!